(2013.04.16.)
Egy újabb kis egyperces, aminek középpontjában az éjszaka áll, amiről már próbáltam verset írni meg miegymás, és ami mintegy szimbólum szerepel majdnem minden irományomban, szinte teljesen a részemmé vált. :D Rémálomban is sok éjszakai rész van, sőt, még lesz is jó pár, mert egyszerűen imádom és nem tudok betelni vele. Ez a kis szösszenetet a Kulcslyukak c. kis füzetecskémbe íródott, és kicsit elbénáztam, mert a Búcsú című egypercest szerettem volna hozni, de végül most először ezt tettem be :) Legközelebb egy díjjal jövök, utána pedig Natalie történetének következő részével. Aztán majd újraolvasom Rémálom eddigi fejezeteit, mert neki szeretnék majd állni a folytatásnak :3
Szuper lett az egypercesed, mint mindig - nem is várok mást, és csak kamillázok mindig. :D A folytatást pedig nagyon-nagyon várom már. :)
VálaszTörlésKöszönöm szépen, nagyon igyekszek :)
TörlésFőleg a vége tetszik, több romantikát vittél bele az utolsó sorokra, így érzékibbé téve az éjszaka lényegét. A hasonló leírások már csak azért is jók, hiszen a puszta tények kimondása helyett irodalmi nyelven, hasonlatokkal és körülírásokkal még jobban meg lehet fogni egy adott dolog lényegét. Az éjszaka egyébként is misztikus, ám közkedvelt téma, ami a maga sötétségével és ürességével szinte kimeríthetetlen téma. Mindenki másként éli meg az éjszakát, egy-egy leírás után azonban el tudja képzelni a másik viszonyát vele kapcsolatban. Én kifejezetten szeretek az éjszakáról gondolkodni, komolyan kedvet is kaptam hozzá, hogy írjak én is ilyen egyperceseket ezután.
VálaszTörlésNagyon köszönöm, hogy írtál, és rettentően örülök, ha kicsit kedvet adtam ilyen kis gondolatok megfogalmazásához és leírásához, valamint hogy tetszett az egypercesem :D
Törlés